Feladom (9. fejezet) 

9. fejezet

Egyik nap Ryannek volt egy tv-s fellépése és mikor elindult otthon felejtette a telefonját, ami rövidesen csörgött is.

• Tessék Ryan McKenzi telefonja.
• Hol van Ryan? – kérdezte egy ideges női hang. Már itt kellene lennie.
• Kivel beszélek, hol kellene lennie? – kérdezte.
• A Virgin rádióból hívom, tíz perc múlva élő beszélgetés lesz vele.
• Micsoda? Ezt biztos? Most egy tv-fellépésen van. Kizárt dolog, hogy odaérjen.
• Ez nem igaz! – mondta szinte kiabálva a nő. A menedzsere Lucas Liebermannal mindent leegyeztettem többször is.
• Ó, nagyon sajnálom! Szerintem háromnegyed óra múlva ott tudna lenni, nem tudnak valamit csinálni, hogy később kerülhessen adásba?
• Nincs más választásom! A kiírt számon hívjon azonnal, ha pontosan tudják mikor ér ide.
• Rendben! – mondta és letette a telefont.

Hívott egy taxit, mert a keze miatt még nem vezethetett, és Ryan után ment. Nem volt könnyű bejutnia hozzá, a portán nem akarták beengedni, de nem hagyta magát. Még a fellépése előtt elcsípte a férfit, és megbeszélték, hogy amint végez, rohannak át a rádióba.

Míg a fellépés tartott ő visszahívta a rádiót és tájékoztatta őket, hogy mikorra fognak megérkezni.

Ryan ideges volt Lucasra, ő próbálta megnyugtatni, nem akarta, hogy ilyen állapotban üljön be egy könnyed beszélgetős műsorra.

• Köszi! Ügyes voltál! – adott egy puszit neki Ryan, mikor kijött a rádiótól.
• Ó, igazán semmiség volt – mosolygott.
• Ezt a Lucást pedig agyoncsapom! – mondta mérgesen. Nem ez volt az első eset, hogy ezt csinálja – füstölgött Ryan.
• Nekem soha nem volt szimpatikus!
• Tudom! – mondta Ryan.

Biztos volt benne, hogy Ryan is az első találkozásukra gondolt, mikor Lucas szerint őt valahogy el kellett intézni.

Ryan Lucas lakásához hajtott, és berohant hozzá. Cassy nem volt kíváncsi a vitájukra, így inkább az autóban maradt.

• Kirúgtad? – kérdezte Ryantől, mikor kijött.
• Nem tehetem!
• Miért?
• Mert nem tudom kivel helyettesíteni, ő tud mindent.
• Mi mindent?
• Az egész menedzselést, ismer mindenkit, leszervezi a fellépéseket és ehhez hasonlókat.

Cassy nem szólt semmit, de valami körvonalazódott a fejében.

A következő időszakban nagyon figyelt, milyen háttérmunkálatok folynak. Sokat beszélgetett Lucassal és felajánlotta a segítségét, elintézett néhány telefont, elküldött néhány e-mailt és ehhez hasonlókat csinált.

Ha elkísérte Ryant a különböző fellépésekre, nem húzódott meg a háttérben, hanem próbált ismerkedni a megfelelő emberekkel, telefonszámokat cserélni.

Néhány hét múlva már más szemmel nézte a dolgokat. Azon járt az esze, ha kijön Ryan új lemeze, milyen módon lehetne reklámozni, hol léphetne fel, és plakátokat is tervezett különböző számítógépes programok segítségével. Az egeret még a jobb kezével is tudta irányítani, de már jobban szerette a bal kezét használni, egészen hozzászokott.

• Mit csinálsz? – kérdezte tőle Ryan egy alkalommal, mikor ilyesmivel foglalatoskodott.
• Csak szórakoztatom magam.

A férfi megnézte és meglepődött mikor meglátta, hogy min dolgozik.

• Ez nagyon jó. Csináltál többet is?
• Igen, próbálkoztam – mutatta meg a többi plakáttervét is.
• Nem is tudtam, hogy ilyen kreatív vagy – csókolta meg hátul a nyakát, pontosan tudva, milyen hatást kelt ezzel benne.
• Ha nem hagyod ezt abba, nem tudom megmutatni mit csináltam még.
• Mit csináltál? – kérdezte két csók között.
• Ezt! – nyitotta meg a fájlt.
• Az új lemezem borítója? – kérdezte megdöbbenten Ryan.
• Igen, arra gondoltam lehetne valami ilyesmi.
• Nem, nem ilyesmi lesz, hanem pontosan ez! – mondta a férfi és közelhajolt a képernyőhöz. Hihetetlen vagy! – nézett rá.
• Dehogy is! – mosolygott zavartan. Csak próbálkoztam.
• Tökéletes próbálkozás volt! Pontosan azt fejezi ki, amit a dalaim – fordult ismét a képernyőhöz.
• Örülök, hogy tetszik – mondta halkan.

A férfi átölelte és megcsókolta, s rövidesen ismét az ágyban kötöttek ki.

Ryan Lucasnak is megmutatta a lemezborító tervét, de Lucas nem volt tőle elragadtatva. Neki egész más elképzelései voltak ezzel kapcsolatosan.

Cassy kényelmetlenül érezte magát, amiért Ryan olyan hevesen kiállt az ő általa tervezett borító mellett. Lehet nem is annyira jó, csak Ryan miatta akarja. Próbálta ezt megbeszélni a férfivel, de az kitartott a véleménye mellett és nem engedett belőle.

Egy kedd reggel Ryan fényképészhez készült az új promóciós képek miatt, de ő nem tudta elkísérni, amit nagyon sajnált. Ezért nagyon izgatottan várta, hogy láthassa a képeket és mikor három nap múlva Ryan a dolgozószobából kiáltott neki hogy megvannak, azonnal odarohant.

• Hol vannak? – nézte a képernyőt, nagyon kíváncsi volt, milyen új koncepciót találtak ki számára.

Ryan megnyitotta a mappát és megjelent az első kép, nem akart hinni a szemének.

• Nos, hogy tetszik? – kérdezte tőle Ryan.

Nem szólt semmit, csak kivette a férfi kezéből az egeret és végignézte a képeket.

• Ezt ki találta ki? – kérdezett vissza.
• Lucas!
• Meghallgatta milyen lemezt fogtok kiadni? – kérdezte.
• Ezt hogy érted? – nézett rá Ryan.
• Úgy, hogy ez nem te vagy! Ez egyszerűen nem illik sem hozzád, sem ahhoz az albumhoz, amit készülsz kiadni.
• Komolyan így gondolod? – döbbent meg a férfi.
• Sajnálom, de igen. Igaz én nem vagyok szakember.
• Nekem sokat számít a véleményed – és még egyszer végignézték a képeket.
• Nézd meg ezt – mutatott rá az egyikre. Itt annyira kigombolták az ingedet, hogy látszik a mellkasod. Igaz, nagyon szépen kidolgozott mellizmaid vannak, de már nem a régi fiúcsapatban vagy. Jó hogy le nem szaggatták az inged ujját, hogy a bicepszed is látszódjon. Na és ez a kalap? - mutatott egy másik képre. Uram Isten ez a nadrág!
• Ennyire rossz? – nézett rá a férfi kétségbeesve.
• Nem rossz, csak szerintem ez nem a te stílusod, de ha ez kell ahhoz, hogy sikeres legyél – rántott egyet a vállán.
• Te hogy képzelnéd el ezeket a képeket?
• Visszamennék az előző stylishoz, meghallgattatnám vele a lemezt és az eddigi stílusodat gondolnám tovább.
• Rendben! Azonnal felhívom.
• Ne, ez csak az én véleményem!
• Tudom! – csókolta meg Ryan, majd valóban vette a telefonját és tárcsázott.
• Két nap múlva új fotózásra megyek, de velem kell jönnöd! – mondta vidáman.
• Ok, de előtte levágom a hajadat! – mondta.

Erre a szóra hatalmast dobban a szíve és szomorúan nézett a kezére. Szerintem meg tudom csinálni – gondolta és Ryan szemébe nézett, már sokkal vidámabban.

• Komolyan mondod?
• Igen, halálos komolyan. Lehet, nem tudnék napi tíz órában hajat vágni, de neked egy szuper frizurát fogok készíteni a fotózásra.

Másnap elmentek Cassy szüleihez, elhozta a szükséges eszközöket. A folyosón a tükör elé leültette a férfit, nyakába tette a gallért, kezébe vette az ollót, és lassú óvatos mozdulatokkal elkezdte levágni a haját.

Furcsa érzés volt számára megint ezt csinálni, és elöntötték az emlékek. Az jutott eszébe, mikor a szüleivel megvették a házat, ahogy a földszinten kialakították az üzletet és berendezték neki az emeletet. Aztán ahogy egyre több vendége lett, és hogy annyira ragaszkodott az akkori életéhez, hogy majdnem elveszítette miatta Ryant.

• Min gondolkodsz ennyire? – rántotta vissza emlékeiből Ryan.
• Csak azon milyen régen volt, mikor egész nap ezt csináltam.
• Hiányzik?
• Nem! – vágta rá azonnal, és ez a gyors, határozott válasz még saját magát is meglepte.
• Valóban?
• Valóban.
• Pedig annyira ragaszkodtál hozzá.
• Igen, de akkor még nem tudtam, hogy ennyire boldog lehetek melletted – mosolygott Ryanre, akitől válaszul egy csókot kapott.

Befejezte a hajvágást, ami sokkal lassabban ment, mint a balesete előtt, de ugyan olyan tökéletes lett a végeredmény.

A fényképezésen nagyon jól érezte magát, összebarátkozott a stylistal, aki egy kedves középkorú nő volt. Közösen belehallgattak az új zeneszámokba és elmondta neki a saját elképzeléseit. A nap végére csodálatos képek születtek, ami neki és Ryannek is nagyon tetszett.

Idegesen várta, hogy mit fog Lucas reagálni, ha Ryan előáll azokkal a felvételekkel, amit az ő tudtán kívül csináltattak. Tudta, hogy már így is kihúzta nála a gyufát a borító miatt, ez pedig csak olaj lesz a tűzre.

Nem is tévedett nagyot, de ebbe a vitába már ő is beleszólt.

• Nem gondolod komolyan, hogy ezek a szexinek, vagy nem is tudom minek szánt képek tetszeni fognak Ryan közönségének!
• Mióta vagy te ilyen nagy szakértő? Attól, hogy Ryan cicája vagy, még ne hidd, hogy értesz bármihez is.

Ryan erre a szóra nyitotta a száját és szólni akart Lucasnak, de csöndre intette, nem akarta, hogy megvédje, meg tudja ő magát védeni.

• Lehet, hogy én csak Ryan cicája vagyok, és nem értek ezekhez a dolgokhoz, de azt látom, hogy a zene és a képek teljesen másról szólnak.
• Miért nem volt neked elég a csokor, meg az ajándék, most semmi gondom nem lenne – füstölgött Lucas.
• Miért gond az, ha mást is megmutatnak neked, mint amit te kitaláltál?
• Mert egy amatőr teszi azt.
• Attól, hogy nincs évek ót ebben a szakmában még lehetnek jó meglátásai – szólalt most már meg Ryan is.
• Te tudod, a te karriered, a te életed. Ha neked többet számít az, amit ez a nő mond, és nem az, amit én, aki eddig eljuttatott, akkor csináld!
• Elsősorban ennek a nőnek van neve, másodsorban pedig, az utóbbi időben nem vagy a helyzet magaslatán Lucas! Lehet kiégtél ebben a munkában, vagy többet vállalsz, mint amit bírsz! Az biztos, hogy azokat a képeket, amiket az első fotózáson készítettünk nem fogjuk felhasználni.
• Ahogy gondolod! – rohant ki a szobából Lucas.
• Biztos, hogy ezt akarod? – kérdezte Cassy Ryantől.
• Igen! Gyere, mutassuk meg a képeket még néhány embernek, és kérjük ki a véleményüket, melyik sorozatot használnák fel.

Estére kiderült, hogy Cassy gondolata tökéletesen egyezett a többségével, és az először készült képeket nem tartották olyannak, ami megfelelne Ryan imidzsének.

Az elkövetkezendő hónapokban annyi minden történt, hogy alig bírta feldolgozni az eseményeket.

Megjelent a lemez, rengeteg fellépése volt Ryannek, aminek az előkészítésében már sok munkát vállalt. Megszervezték a turnét, ami több országban ötvenhárom koncertet jelentett.

Lucassal a vitájuk utána a kapcsolata nem volt a legrózsásabb, de próbálták egymást elviselni.

Biztos volt benne, hogy Lucast nagyon idegesítette, hogy ő mindenről tudni akart és próbált mindenbe belelátni, és mindent megtanulni. Aztán egyszer csak azt vette észre, hogy már nem is utálják egymást, hanem összedolgoznak, ami egész jól ment nekik.

Lucas talán belátta, hogy a képsorozattal melléfogott volna, a munkájára is jobban odafigyelt, és rájött, hogy ő nem hátráltatni akarja, hanem segíteni, hisz neki az egészben Ryan volt a legfontosabb.

Ryan örült neki, hogy elfoglalja magát és értékelte a munkát, amit a csapatában végzett, ő pedig úgy érezte megtalálta az új hivatását.

Mindketten élvezték, hogy együtt lehetnek nap, mint nap és soha nem unták meg egymás társaságát.

A turné utolsó koncertje után Ryannel hazautaztak, és nagyon jó érzés volt számukra, hogy végre a saját ágyukban hajthatták álomra a fejüket.

Összebújva feküdtek, a fejét Ryan mellkasára hajtotta és azon gondolkodott mennyire szereti a férfit, mennyire boldog vele és ezt hangosan is kimondta.

• Nagyon boldog vagyok veled, és csak remélem, hogy én is ilyen boldoggá tudlak tenni téged! – emelte fel a fejét és nézett Ryanre.
• Tökéletesen boldoggá! – mondta a férfi és megcsókolta, majd kihúzta az éjjeliszekrény fiókját, kivett belőle egy kis dobozkát, felpattintotta a tetejét és elé tartotta. Annyira boldoggá, hogy szeretném, ha a feleségem lennél. Hozzám jössz? – kérdezte.

Cassy csak nézte a dobozban a gyönyörű gyűrűt, és érezte, hogy a szemét elöntik a könnyek, majd Ryanre emelte tekintetét, és boldogan válaszolt.

• Igen!

Ryan az ujjára húzta a gyűrűt és boldogan ölelték át egymást, amit csók és érzéki, gyengéd szerelmeskedés követett.

Nem sokkal később, a férfi már aludt, de ő annyira izgatott volt, hogy nem tudott elaludni.

Kiment a konyhába és felhívta Ellit.

• Szia! – hallotta Elli kedves hangját.
• Szia! Csak azért hívtalak, hogy köszöntet mondjak neked.
• Miért!
• Amiért két évvel ezelőtt elvittél arra a koncertre, ahol eltalált Amor nyila – mondta sírós hangon.
• Mi történt? – kérdezet Elli.
• Ryan felesége leszek! – mondta és boldogan tette le a telefont!

VÉGE