Feladom (5. fejezet)

5. fejezet

A következő napokban Cassy szomorú volt, igaz próbálta nem ezt érezni és elfoglalni magát esténként, de néhány nap múlva be kellett vallania magának, hogy Ryan miatt szomorú, és hiányzik neki a férfi.

Felhívta Scottot és megbeszélte vele, hogy csütörtök este menjenek el bowlingozni, semmi kedve nem volt otthon gubbasztani, és Ryan után keseregni.

Csütörtökön este fél hétkor megszólalt a csengő, pedig csak hétre hívta Scottot, és még a kádban ült. Nagyon pipa volt, gyorsan kiugrott, csak egy törölközőt csavart maga köré úgy szaladt le a lépcsőn és már onnan kiabált.

• Scott, mondtam hogy csak hétre gyere, a kádból rángattál ki – kikulcsolta az ajtót és szaladt is vissza.

Hallotta amint az ajtó nyílik és záródik, de utána a hang, amit meghallott, az nem az volt, amire számított.

• Szia! Bocsi, nem tudtam, hogy a kádban vagy!

Ryan hangjának a hallatára szabályosan megmerevedett, meg sem bírt mozdulni a meglepettségtől. Erre aztán igazán nem számított.

Lassan hátrafordult és megnézte, hogy jól hallotta-e, nem csak képzelődött, de Ryan állt az ajtóban és bámulta őt.

Ekkor jutott eszébe, hogy egy szál törölköző van körbetekerve rajta, ami épphogy eltakarja. Összébb húzta magán az anyagot, nem mintha ettől többet takart volna.

• Szia! Te meg hogy-hogy itt?
• Csak gondoltam benézek, és esetleg elhívlak valahová – mondta a férfi – de látom először telefonálnom kellett volna.
• Nem ártott volna – mondta a törölközőjét szorongatva.
• Akkor megyek is, nem akarlak zavarni.
• Ne – mondta, sőt inkább kiáltotta. Gyere fel nyugodtan!

Ryan arcán egy kis mosoly szaladt át és elindult a lépcsőn felfelé.

• Ülj le valahová, azonnal jövök én is – gyorsan felszaladt és futólépésben közelítette meg a fürdőt.

Ideges lett, a szíve zakatolt, a gyomra diónyi nagyságúra zsugorodott. Most jött rá, hogy a fürdőben csak a pizsamája van, de nem akart megint törölközőben mutatkozni Ryan előtt, így felvette és ebben ment ki. Tudta kicsit nevetséges lesz, de a két rossz közül ezt találta kevésbé kellemetlennek.

• Ne haragudj, hogy csak így jöttem, csak erre jártam – mondta Ryan.
• Te szoktál erre járni? – húzta fel a szemöldökét, és nem igazán hitte, amit hallott.
• Mostanában igen – válaszolta Ryan mosollyal az arcán. Nagyon csinos a pizsamád – nézett végig rajta tetőtől talpig, amitől megint elpirult.

Utálta ezt az érzést, gyorsan el is fordult a konyhába ment, hogy a férfi ne lássa.

• Csak ez volt a fürdőszobában – mondta és megkereste a telefonját, amin írt Scottnak egy sms-t, hogy nagyon fáradt, és halasszák el.
• Scottot vártad? – kérdezte Ryan tőle.
• Igen.
• És most lemondtad?
• Igen – válaszolta.
• Hová lenne kedved menni ma este?
• Scottal bowlingozni készültünk, de már nincs kedvem.
• Akkor mihez lenne kedved?
• Nem is tudom, itthon maradni és zenét hallgatni, mondjuk Ryant. Ismered? – kérdezte a férfitól, miközben a cd lejátszóhoz lépett.
• Nem, még nem hallottam róla – ment bele a játékba Ryan mosolyogva.
• Na, akkor megmutatom neked – és bekapcsolta a lejátszót, aztán leült Ryan mellé a kanapéra, kényelmesen hátradőlt és becsukta a szemét úgy hallgatta a zenét. Szép ugye?
• Igen, tényleg az! – válaszolta Ryan.

Egy perc múlva az arcán érezte a férfi kezét, amire felpattant a szeme és felült. Ryan a másik kezével is megsimogatta az arcát, közben odahajolt hozzá és gyengéden megcsókolta.

Erre az érintésre minden gondolat kiszállt a fejéből, csak élvezte a pillanatot és viszonozta a csókot. Érezte amint Ryan kezei a vállára majd a hátára és még lejjebb, a derekára csúsznak, miközben egyre közelebb húzza magához. Nem ellenkezett, Ryanhez simult és átölelte.

Csókuk nem volt hosszú, de tökéletesnek érezte.

• Gyönyörűek a szemeid – nézte Ryan a szemét.
• Kicsit selejtesek – mosolygott.
• Nem igaz! Annyira különös, egyedi, olyan, mint te vagy.

Erre nem válaszolt csak odahajolt Ryanhez és megcsókolta. Ölelésük sokkal szorosabb lett, mint az előbb és csókuk sem volt már olyan gyengéd. Kezeivel végigsimította a férfi vállát, hátát, miközben érezte, hogy Ryan megtalálta a rést a pizsamája alsó- és felsőrésze között és a meztelen derekát simogatja.

Nagyon jól esett a bőrén érezni a férfi kezét, és még szorosabban bújt hozzá, a csók is egyre hevesebb lett.

• Sziasztok! – hallott meg egy hangot a lépcső felől és riadtan pattant fel a kanapéról.
• Szia! – köszönt Scottnak, és rettentő zavarban érezte magát. Írtam sms-t, nem olvastad el?
• Nem – mondta Scott, majd elővette a zsebéből a telefonját és gyorsan megnézte az üzenetet. Aha, látom valóban nagyon fáradt vagy. Esetleg bemutatsz? – kérdezet Scott kicsit gúnyos, megsértődött hangon.
• Ő Ryan McKenzi – mutatott Ryanre aki felállt a kanapéról.
• Ok, akkor nem zavarok tovább – fordult meg Scott és elindult lefelé a lépcsőn.

Cassy utána szaladt, mondani akart neki valamit, de fogalma sem volt mit is mondhatna.

• Szia Cassy! – nézett rá Scott és érezte ez végső búcsú köztük.
• Szia! – köszönt el tőle ő is, és szomorúságot érzett.

Tudta ennek előbb-utóbb be kellett következnie, de sajnálta Scottot. Az hogy látta amint egy másik férfival csókolózik pizsamában sokkolhatta, hisz még mindig reménykedett.

Visszaballagott a nappaliba Ryanhez, ahol a szomorúság helyét ismét az izgatottság vette át.

• Ő volt a barátod? – kérdezte Ryan.
• Igen – állt meg a férfi mellett.
• Mi történt?
• Szerintem nem találkozunk többet.
• Sajnálom, hogy miattam…
• Nem, nem – szakította félbe. Ennek így kellett lennie – mondta.

Ryan ismét átölelte a derekát, de ő elhúzódott tőle. Átfutott rajta, hogy milyen fájdalmat okozott Scottnak, pedig nem is voltak együtt, akkor mekkora fájdalmat okozhatnak annak a nőnek, aki most Ryan barátnője.

• Jobb, ha elmész! – mondta a férfinak.
• Ok! De mielőtt elmegyek, szeretnélek meghívni az utolsó kanadai koncertemre. A jövő héten szombaton lesz, utána elutazom Amerikába és csak két hónap múlva jövök haza.
• Köszönöm, de nem élek a lehetőséggel! – válaszolta.
• A színfalak mögül nézhetnéd, nem kell lemenned a nézőtérre.
• Köszi, de inkább nem!
• Ok, de ha meggondolnád magad, hívj fel!
• Rendben!

Ryan felvette a kabátját, amit a kanapéra tett és lement a lépcsőn, Cassy lekísérte és kikulcsolta neki az ajtót.

• Várni fogom a hívásod! Szia! – ezekkel a szavakkal ment ki a lakásából Ryan.
• Szia! – köszönt el most tőle is, és most is szomorú volt.

Egy este két férfit tettem ki az életemből – gondolta letörve, miközben felment. Lelkiismeret furdalása volt Scott miatt, de tudta, hogy így lesz a legjobb. Keresnie kell egy olyan lányt, aki viszonozni tudja az érzelmeit.

Ryan pedig… Ó Ryan – nyúlt végig a kanapén és lejátszotta az agyában, ami nemrég ott történt. A férfi megcsókolta, kétszer is, és annyira jó volt érezni az erős karjait maga körül.

Bele tudna szeretni ebbe a férfiba, az igazi Ryanbe, nem az énekesbe – töprengett – de nem teheti, hisz barátnője van.

Azon tanakodott, hogy igazából miért is mehetett el a férfi ma este hozzá. Még mindig lelkiismeret furdalása lenne? Már tisztázták a dolgokat, attól sem kell félnie, hogy kitudódik a dolog, hisz már rég volt. Vagy úgy gondolta egy kalandnak jó lesz?

• Na ebből nem eszik! – mondta hangosan, és ismét haragot érzett Ryan iránt.

Péntek este áthívta Ellit, és mindent elmesélt neki. Azt, hogy mi történt Scottal és Ryannel.

• Nem értem, miért küldted el Ryant? – kérdezte értetlenül tőle Elli.
• Csak azért az egyért, mert barátnője van.
• Biztos? – kérdezte meglepődve Elli.
• Igen, biztos.
• Honnan tudod?
• Ő mondta, mikor vacsorázni voltunk megkérdezte, hogy Scottnak megmondom-e, hogy vele vagyok, én meg visszakérdeztem, hogy ő elmondja-e a barátnőjének, és azt felelte nem.
• Tudsz a csajról valamit?
• Nem, de nem is érdekel. A lényeg, hogy elküldtem, de még így is elhívott a jövő heti koncertjére, ami az utolsó lesz Kanadában.
• Remélem elmész!
• Nem, dehogy is! – csattant fel. Nem akarom látni, így is elég lesz elfelejtenem.
• Aha, szóval beleszerettél? – kérdezte kacsintva Elli.
• Nem! Nem! Vagyis….. remélem, hogy nem – mondta elgondolkodva, hisz maga sem tudta a választ, vagy csak nem merte kimondani, ami ott lappang benne azóta, mióta először meglátta.
• Na, beszéljünk másról! Elég volt az én szerelmi életemről ennyi, most taglaljuk a tiédet.

Elli kapott is a lehetőségen, és elmesélte, hogy megismerkedett valakivel. Nagyon sokáig beszélgettek, már majdnem éjfél volt, mire Elli elment.

Cassy a hétvégét a szüleinél töltötte és hétfőtől ismét a munka töltötte ki az életét, de a gondolatai mindig Ryan körül forogtak.

Kedden már tudta, hogy nem fogja kibírni, hogy ne menjen el a koncertre. Persze nem hívja fel Ryant, de vesz egy jegyet valahová hátra, hogy a férfi véletlenül se vegye észre, hogy ott van.

Le is foglalta a jegyet, és most Ellinek is elmondta, nem akart soha többé titkolózni előtte.

Nagyon várta a szombatot, olyan izgatott volt, hogy egész héten alig evett. Igaz, hogy Ryan azt sem fogja tudni, hogy ő ott van, de már attól is őrült módon vert a szíve, hogy ő láthatja.

Végre a nézőtéren ült és meghallhatta Ryan csodálatos hangját és most is ugyan olyan hatással volt rá, mint legelső alkalommal.

A koncert vége után azonnal elindult kifelé, nem akart a tömeggel sodródni. Ahogy kiment a sorok közül, egy biztonsági ember szólította meg.

• Hölgyem! Megtenné, hogy követ Ryan öltözőjébe?
• Tessék? Minek?
• Ryan kért meg, hogy kísérjem oda.
• Ez parancs, vagy kérés? – kérdezte, persze már ebben a pillanatban tudta, hogy odamegy.
• Kérés! – mondta a férfi és elindult, ő pedig a nyomában volt.

Mire az öltözőbe értek, már Ryan ott volt.

• Szia! – mondta mosolyogva. Örülök, hogy meggondoltad magad, és mégis eljöttél, de miért nem szóltál?
• Honnan tudtad, hogy itt vagyok? – kérdezte köszönés nélkül.
• Nem ez a lényeg, hanem az, hogy itt vagy – lépett oda hozzá Ryan és meg akarta csókolni, de elhúzódott tőle.
• Mi a baj? – kérdezte Ryan.
• A barátnőd!
• Nekem nincs barátnőm! – mondta.
• De azt mondtad…
• Mit? – kérdezte.
• Azt, hogy nem mondod meg neki, hogy velem vagy.
• Persze, hogy nem mert nincs kinek megmondani.
• Azért ez nem volt ilyen egyértelmű, be kellett volna fejezned a mondatot.
• Igen tudom, de mikor megtudtam, hogy Scott a barátod…
• Ő CSAK a barátom volt, de most már még az sem.
• Sajnálod? – hajolt Ryan ismét nagyon-nagyon közel az arcához.
• Nem – mondta halkan.
• Örülök! – hallotta még a férfi hangját, de a következő pillanatban már összeért az ajkuk, és ő szorosan simult Ryanhez.

Csókukat az öltözőbe lépő Lucas zavarta meg.

• Ó, úgy látom elintézted a dolgot magad! – vigyorgott.
• Lucas, fogd be a szád! – szólt rá mérgesen Ryan.
• Ok, ok – tartotta maga elé a kezét Lucas. Kint van egy sereg éhes tini, és téged akarnak.
• Azonnal megyek, de légy szíves addig is hagyj magunkra.

Lucas kiment és Ryan ismét Cassy felé fordult.

• Kimegyek, de igyekszem vissza. Várj meg, ok?
• Rendben!
• Ígérd meg, hogy nem fogsz eltűnni – csókolta meg ismét.
• Megígérem! – mosolygott Cassy.

Ryan kiment az öltözőből, ő pedig szemügyre vett mindnet. Kicsi helyiség volt, néhány üveg ásványvíz volt az asztalon, zakók, ingek, és nadrágok lógtak a vállfákon és a tükör előtti kisasztalon látott még néhány sminkfelszerelést, amit Ryan használhatott fellépés előtt.

Körülbelül tizenöt percet várt, mire Ryan visszament hozzá.

• Féltem, hogy nem leszel itt, mire visszajövök – mondta neki a férfi és ismét megcsókolta. Gyere, elmegyünk valahová vacsorázni – fogta meg a kezét Ryan.

Kimentek a hátsó bejáraton, beültek Ryan Volks Wagenjébe, és egy étterem előtt álltak meg.

Megrendelték az ételt, Ryan jóízűen megette, de ő szinte egy falatot sem bírt legyűrni a torkán, annyira izgatott volt a férfi közelségétől.

• Elárulod, hogy miért mondtad azt mikor elmentünk abba a kávézóba, hogy mindent megkaptál már tőlem, amit akartál, még többet is? Azóta sem bírtam ezt a mondatot megfejteni.
• Komolyan szeretnéd, hogy elmondjam? – kérdezte a férfit, és érezte, hogy ég az arca.
• Igen, nagyon!
• Szóval, úgy volt hogy …. Ó annyira ciki! – takarta el a kezével piruló arcát.
• Légy szíves, szeretném tudni – fogta meg a kezeit Ryan és húzta le az arca elől.
• Ok! A lényege, hogy Elli kapott két jegyet az egyik torontói koncertedre még a nyár elején. Addig én nem is hallottam rólad, de ott felcsendült a hangod, te felemelted a fejed és én úgy éreztem egyenesen rám nézel. Abban a pillanatban szerelmes lettem beléd – mondta szinte szégyenkezve és Ryant nézte, hogy valami reakciót szűrjön le, da a férfi feszülten várta a folytatást.

Mikor hazamentem mindent felkutattam rólad és egyfolytában csak te jártál a fejemben, miközben senkinek nem szóltam arról, hogy mit érzek, mennyire felkavartad az életem, hisz ez butaság. Nem is ismertelek, szépen énekeltél, helyes voltál, de ettől még nem szerethetek beléd, győzködtem magamat. És azt találtam ki, hogy elmegyek a koncertjeidre, és utána az öltöződhöz, hátha látok valami negatívumot, ami miatt megutállak, de nem történt semmi.

Aztán úgy döntöttem nem megyek többé koncertre, nem hallgatom többé a zenédet, és majd szépen elfelejtem ezt a butaságot, amit irántad érzek. Aztán Londoban mentünk Elli szüleihez ahol ki volt plakátolva veled a város, és én a következő héten mindenki tudta nélkül visszamentem Londonba, és azt már tudod, hogy ott megkaptam, amit akartam, a negatívumot rólad és még többet is egy lábtörés formájában.

Mikor befejezte a mondandóját ismét Ryanre nézett, aki még mindig fogta a kezét, de most megkerülte az asztalt leült a mellette lévő székre és gyengéden megcsókolta.

• Remélem, elfelejted a negatívumot, és csak a pozitívumot látod bennem ezután.
• Biztos így lesz! – válaszolta, miközben olyan érzelmek csapongtak benne, amiket még eddig soha nem tapasztalt.
• Hol szálltál meg? – kérdezte Ryan tőle.
• Sehol, hazamegyek – mondta halkan.
• Nem engedhetem, hogy ilyen későn három órát vezess! Gyere!

Megfogta a kezét és elvitte a szállodai szobájába. Cassy olyan ideges volt, mint még soha életében, de ez az idegesség kellemes bizsergésként áradt szét a testében.

Ryan bezárta az ajtót és felé fordult. Nem szólt semmit csak megsimogatta az arcát, majd megcsókolta, de most nyoma sem volt a gyengédségnek. A csók vágyakozó volt, és minden pillanatban erősebb lett. A kezeik sem voltak tétlenek, Ryan ledobta a kabátját és a zakóját, amit Cassy kabátja követett. A férfi simogatta először csak a ruhán keresztül, aztán beférkőzött a felsőrésze alá és meztelen bőrén kalandozott. Cassy eközben végiggombolta Ryan ingét és levette róla. Nagyon élvezte a férfi érintését, tenyerével bejárta az egész felsőtestét egy centit sem hagyott ki belőle.

Az ő felsője is Ryan ingének sorsára jutott, így meztelen felsőtestük is összeérhetett. Cassy érezte a férfi testéből áradó meleget, amitől kellemesen megborzongott.

A melltartója is a földre hullott, Ryan az ágyra fektette, és fölé hajolt. Végignézett rajta és apró csókokkal borította el, amitől izgalmat érzett az ölében, és lázban égett az egész teste.

Ryan megszabadította a nadrágjától mindkettőjüket és ismét elhelyezkedett fölötte. Cassy érezte kemény férfiasságát és tudta, hogy meg kell mondania.

• Ryan! – szólalt meg suttogó hangon.
• Tessék? – kérdezte a férfi két csók között.
• Én még…. szóval én még…soha – erőltette ki magából a szavakat.

Ryan megmerevedett, néhány pillanatra teljesen mozdulatlanná vált, majd kissé felemelkedett és úgy nézett rá.

Cassy zavarban volt és elfordította a fejét, nem akarta, hogy a férfi lássa az arcát.

• Tudom, hogy ebben a korban már szinte szégyen, de én még nem találtam meg azt, akivel…

Ryan maga felé fordította Cassy fejét és a szemébe nézett.

• Ne, ne! Semmi baj! Nem kell magyarázkodnod, örülök, hogy én lehetek az! Nagyon fogok rád vigyázni!

Gyengéden megcsókolta és minden mozdulata nagyon gyengéd volt. Lehámozta róla az alsóneműjét és simogatni kezdte nőiességét, majd szájával és nyelvével is kényeztette. Aztán ledobta a boxerét és elhelyezkedett Cassyn.

Érezte, hogy óvatosan kezd Ryan beléhatolni, majd egy fél másodpercre megállt és egy erőteljesebb lökést érzett, aminek nyomán felszisszent és az egész testét villámként átfutó fájdalomtól megfeszült. Ryan nem mozdult néhány másodpercig, majd nagyon lassan és óvatosan hatolt még beljebb és ugyan ilyen lassan kezdett el mozogni, közben csókolta, az arcát simogatta.

Néhány perc múlva Ryan mozdulati okozta kellemetlen érzés elmúlt és kezdett az ölében kellemes bizsergető érzést érezni. Ryan még mindig nagyon gyengéd volt és lassan mozgott, de ő már gyorsabb tempóra vágyott. Megszólalni nem bírt, így hogy jelezze, mit szeretne a férfi fenekére tette a kezét és így irányította.

Az ajkát apró sóhajok hagyták el, szapora lett a légzése és a pulzusa. Szorosan kapaszkodott Ryanbe és élvezett minden egyes pillanatot, minden mozdulatot. Érezte, hogy még néhány másodperc és elér a tetőpontig, oda, ahol még soha nem járt.

A kielégülés rövidesen lecsapott rá, ami eufórikus élmény volt, levegőt sem kapott, testén apró remegéshullámok futottak végig.

Ryan még hevesebb, erőteljesebb mozgásba kezdett és néhány perccel később mély sóhaj hagyta el a torkát és megfeszült a teste, majd kéjesen megremegett ő is.

Ryan megcsókolta és szorosan magához ölelte, közben szinte az egész testsúlyát érezte, ami jól esett neki, majd melléfeküdt és a karjaiba vonta. Fejét a férfi mellkasára fektette, és átölelte a derekát, így feküdtek egymás mellett szótlanul. Kellemesen ellazult, ezután az eget rengető élmény után, amiben része volt Ryan karjaiban.

• Remélem nem okoztam nagy fájdalmat! – hallotta Ryan rekedt hangját.
• Nem, és egyébként is megérte azért, ami utána következett! – válaszolta, miközben felemelte a fejét, kicsit feljebb húzódott, hogy meg tudja csókolni, aztán visszafeküdt a mellkasára.

Ryan ujjaival gyengéden mintákat rajzolgatott a hátára, ami kellemes bizsergést okozott a bőrén. Ő sem állta meg, hogy ne simogassa a férfit, de ennek hatására rövidesen újra vágyat érzett, ismét érezni akarta a férfit a testében.

Ezért úgy döntött inkább elmegy lezuhanyozni. Felült, és kimászott az ágyból.

• Hová mész? – kérdezte a férfi, és látszott rajta, hogy még szívesen maradt volna összeölelkezve vele.
• Lezuhanyozom – mondta és sietős léptekkel ment ki, furcsán érezte még magát így, hogy Ryan láthatta tetőtől-talpig meztelenül.

Megnyitotta a csapot és szinte bódultan állt be a vízsugár alá.  Nem is akarta elhinni, hogy néhány perce még Ryannal szeretkezett, azzal a férfival akit pár hónappal ezelőtt elérhetetlennek tartott. Nem tudta, hogy ez egy éjszakára szólt köztük, vagy lehet belőle ennél több is, de most nem is érdekelte. Az, amit az előbb átélt Ryan karjai között mindent megért.

• Szerintem még én is ideférek – hallotta Ryan hangját.

Ránézett és akaratlanul is végigfuttatta tekintetét a férfi izmos testén. Ryan csak mosolygott és belépett mellé a zuhanykabinba. Nem szólt semmit, csak a dereka köré fonta a karjait, és már csókolta is és érezte, hogy a férfiasság ismét ágaskodik, ami benne is felkorbácsolta a vágyat.

Már bátrabb volt, mint első alkalommal volt. Végigcsókolta a férfi felsőtestét és közben kezével kényeztette Ryant, majd gondolkodás nélkül vette szájába a férfiasságot, amivel hatalmas sóhajt csalt ki a férfiból. Ryan az ölébe vette és bevitte az ágyra, ahol most sokkal hosszabban szerelmeskedtek, mint először. Többször is felülre került az együttlétük során, amit szemmel láthatóan Ryan kifejezetten élvezett és neki is nagyon tetszett.

Ő többször is eljutott a csúcsra és végül Ryant is utolérte a beteljesülés.

Izzadtan, elfáradva feküdtek egymás mellett és mindketten rövidesen el is aludtak.

Mikor felébredt az első pillanatban nem tudta hol van, aztán ahogy az álom köde felemelkedett elméjéről eszébe jutott minden, ami az éjszaka történt.

Oldalra fordult, hogy lássa Ryan ott van-e még mellette az ágyban. Ott volt, aludt, egyenletesen lélegzett, a takaró csak a derekáig volt felhúzva, így láthatta meztelen felsőtestét.

Nem mozdult, csak nézte a férfit és annyira szürreálisnak találta azt, hogy itt lehet vele. Semmit nem bánt meg, ami az éjszaka történt, boldog volt. Nem tudta mik Ryan szándékai, és hogy fognak-e még ezután találkozni, de annak is örült, hogy ennyit kaphatott a férfiból. Eddigi élete legfelkavaróbb, legszédületesebb, legcsodálatosabb éjszakáján volt túl.

Ryan felé fordult, aki ekkor kinyitotta a szemét és rögtön át is ölelte és magához húzta. Ő boldogan simult hozzá és fonta át karjaival a nyakát olyan erősen, mintha soha többé nem tehetné.

• Jó reggelt! – hallotta Ryan álmos hangját. Hogy aludtál?
• Remekül! – mondta ő is fátyolos hangon.
• Annyira sajnálom, hogy ma el kell utaznom – nézett rá a férfi.
• Mikor indulsz?
• Kettőre kell a reptéren lenni. Úgy van megbeszélve, hogy itt a szálloda társalgójából indulunk egy órakor.
• Értem – mondta kicsit szomorúan.

Annyi kérdése lett volna, de nem merte őket feltenni. Úgy döntött, hogy kivárja, mi fog történi kettőjük között.

• De még csak – megnézte az órát Ryan – reggel nyolc óra van, ami azt jelenti, hogy van öt teljes óránk, amit együtt tölthetünk – húzta félmosolyra a száját, és teljesen egyértelmű volt, hogy mivel akarja tölteni ezeket az órákat.

Cassynek semmi kifogása nem volt ez ellen, a fejében ott motoszkált, hogy lehet ezek az utolsó órák, amit még eltölthet vele nem csak az elutazásáig, hanem egész életében. Készségesen adta oda magát Ryannek, és ő is mindent megtett, hogy a férfi kellemesen érezze magát mellette.

Ryan tíz óra körül reggelit rendelt maguknak. Cassy szétnézett a szobában, mit is vehetne fel, míg esznek, és a ruhadarabok közül a férfi ingét választotta. Jól esett neki az ő ruhájában lennie. Igaz mikor azt látta a filmekben, hogy a nők a férfi ingében vannak, soha nem értette miért, de most hogy érezte Ryan illatát az ingen, és a tudat, hogy tegnap még rajta volt nagyon élvezetessé tették a viselését.

Leült az asztal mellé Ryannal szemben és elkezdett enni, igaz most sem bírt néhány falatnál többet leerőszakolni a torkán, viszont Ryan jó étvággyal tömött magába mindent. Ő inkább csak nézte a férfit és egyszer csak az asztal alatt a lábát a férfiéhoz érintette, nem akart egy pillanatot sem úgy eltölteni a rövidke hátralévő idejükből, hogy nem érintheti.

Ryannek tetszett a mozdulata és rámosolygott két falat között. Mikor végzett az evéssel, a kezét nyújtotta Cassy felé, ő felállt és odament hozzá. Ryan az ölébe húzta és megcsókolta.

• Nagyon fogsz hiányozni! – súgta neki, és ezek a szavak átmelengették Cassy egész belsejét. Hívni foglak minden nap, legalább a hangodat szeretném hallani.
• Örülni fogok neki! – csókolta meg a férfit.

Néhány perc múlva ismét az ágyban kötöttek ki és lekerült róla az ing, amit nem bánt, hisz érezhette Ryant magán még egyszer.

Már tizenkét óra is elmúlt, mikor kimentek zuhanyozni, felöltöztek és Ryan visszavitte az autójához, amit tegnap annak a szállodának a parkolójában hagyott, amelyiknek a konferenciatermében a koncert volt.

Mikor kiszálltak Ryan autójából összefűzték az ujjaikat, és így kézen fogva sétáltak át a sajátjához, ahol még egy hosszú csókot váltottak.

• Vigyázz magadra! – mondta neki Ryan. Semmiféle koncertre ne menj, még eltörik a lábad! – mosolygott.
• Ok, megfogadom! – próbált könnyedén válaszolni, de a pulzusa a duplájára emelkedett, és alig bírta megállni, hogy ne mondja a férfinak, hogy szereti és visszavárja.
• Nyolc hét múlva jövök!
• Várni foglak és te is vigyázz magadra!

Még egyszer megcsókolták egymást, aztán beült az autójába beindította a motort és elindult vissza Torontóba.

A visszapillantó tükörből látta, hogy Ryan addig nézte, míg el nem tűnt a szeme elől.

Minden féle érzelem tombolt most benne, boldog volt és szomorú egyszerre. Lefeküdt egy férfival életében először, ami csodálatos élmény volt számára, de máris el kellett tőle válnia, nem is kevés időre, és a folytatásban sem lehetett biztos.

Igaz, Ryan azt mondta hívni fogja, és hogy nyolc hét múlva jön, de ki tudja. Nyolc hét hosszú idő, rengeteg mindenkivel megismerkedhet annyi idő alatt – töprengett magában.